fővárosi kocsmatérkép

Tizenhét/egy

 
Tizenhét/egy

 

Na ennek még a nevét sem tudom, de az már kívülről is egyértelmű, hogy egykoron többfunkciós, már-már étterem jellegű lehetett. Erről árulkodik a tízemeletes panel bal alsó heréjén hivalkodó felirat. Mely szerint a beton aljában kedvét lelheti az éhes és a szomjas leendő vendég, ha van bátorsága. Nos mára "sajnos" csak egy kellemes hangulatú átlagkocsma jelentkezik a rácsos ajtó mögött. A valaha garázsként funkcionáló helység a festői szépségű Rákoskeresztúron található a taxisokat gyakra becsapó pesti út mellékágán, amit a városrendezők fura akaratából még mindig pesti útnak hívnak, pedig arra kegyetlenül merőleges vala. Tehát amikor elhagyod az egyébként még barátságosnak is nevezhető négyemeleteseket, akkor köszön rád ez az egység. Belépéskor szembeötlő a bioszféra, a kocsma közönsége kizárólag közeli lakosokból áll. Jól jellemzi a szolgáltatói felfogást a pult hátulján sorakozó brand-elt pohár és bögrehalmaz. Úgy tűnik itt mindenkinek van névre szóló rövides, sörös és boros pohara is, nem beszélve a láthatóan keveset használt teás és üdítős ibrikekről. Kicsit továbbpillantva láthatunk még büszke feliratokat, ezek szerint utoljára akkor adtak hitelt az italozóknak, amikor Noé apánk még csak fűzfánfütyülőt barkácsolt, nem hajót. A felhőtlen dajdajt megfékezni illetett baseball-ütőt azonban már biztos csak tévedésből tették bárhonnan jól látható helyre, hiszen hangos szót senki sem ejt, délután kettő után meg már nem is bír. Sajátos, hogy a hely este kilenckor bezár, tehát nem a legideálisabb annak, aki nem a szomszédban lakik. Két helység is van, ami a látogatók (vagy inkább beköltözöttek) számát tekintve luxusnak tűnhet. A főhajóról három fokos lépcső vezet a "barlangba", ahol a nyerőgépek helyezkednek el. Néhány látogatásom után már kezdett kialakulni az izgalmas karakterek jellemrajza. Például ott van oldalt az a kövér fazon, aki minduntalan kék munkásnadágjában matat és persze fennhangon szidja a gépet. Ő ingyen és bérmentve ad tanácsot, hogy az aktuális tét és a befektetett pénz arányában mikor és milyen kombináció várható. Továbbá bármikor szivesen kiabálja, hogy "szorozzá, szorozzá, mé azt nyomtad?!?" Aztán szintén általános résztvevő (napszaktól függetlenül) az a helyes fiatal pár, akik kategóriájuknál fogva duálban járnak kocsmázni, na ők is nagyon értenek a géphez. Mondjuk nem unalmas a rituáléjuk, jellemzően egymást szapulják, majd ha nyernek (sokszor!) akkor élvezet nézni az újbóli és most már minden bizonnyal végleges kibékülésüket. Jobb napokon háromszor-négyszer vetítik ezt a jelenetet.



Tündék

 
Tündék

Szám szerint kettőt tudok, de simán lehet, hogy a műnév rajta maradt néhány vidéki kiskocsmán is. AZ álatalam ismertek egymástól nem túl messze (2 méter a diferansz) helyezkednek el a XI. kerületben a Móricz Zsigmondról nevezett körtér még megmaradt részén. Így állnak hosszú évek óta glédában a Tündék, előbbit méretére utalva Kis Tündének hívják, utóbbi pedig a nagyTünde névre hallgat.

A nagyTünde szépreményű presszóként indult egykoron, de aztán átrágta a rendszer szúja. Miután lehetőség nyílt rá a tulajdonosok azonnal Non-Stop-osították, azaz éjjel nappal onthatta a szeszt boldognak és szomorkodóknak. A játékgépek megjelenése koraira tehető, frekventált környékhez méltóan már a kilencvenes évek elején lehetett látni kezdetleges gyümölcspókereket, félkarú rablókat. Népszerűségét csak növelte a géppark dúsítása, manapság 5 gép van egymásba kötve, közvetlenül szemben a pulttal. Szuper és bónusz Dice, Ice és Majom plusz még egy HotShot. Aranybánya. Tíz forinttól kétszázig a tétek, tapasztalat szerint 60-40es leosztás, ha jó napot fog ki a függő akár tízszerezhet is, nem beszélve a potyázásról, hiszen reggel a váltás után nem lehet tudni telerakták-e a kiválasztott vasat. Olyankor pedig ezerből komolyat varázsolhat a hozzáértő.

 



pre_jegyzés

 
pre_jegyzés

Borbarát

 Vannak a borozók és vannak a Borbarátok. Előbbiek termelői országunkhoz méltóan tele vannak borokkal és sajtos melegszendviccsel, utóbbiak csótánnyal és kockakőre heggesztelt rágógumi-csonkokkal. És némelyikben még bort is kapni. Én mégis ezeket zártam a szívembe, hiszen mit nekünk a fényűző luxus, mindkét helyre ugyan azért járunk, csak a Borbarátok mindig közelebb lesz. Fővárosunkban jártamban keltemben négyet számoltam össze, ezek közül az egyik kedvencem következik.

A tizenegyedik kerület egyik mélynövésű fénypontja, nem messze a Kosztolányi Dezső tértől. Igazi kultúr-szuternén. Tökéletes helyszíne a reggeli rojál-fantának. Mást még én sem mertem próbálni, a tiszta szeszben bízom, a narancsos üdítőt meg úgyis porból csinálják. Fekvése ideális (közlekedési csomópont kellős közepe), a munkavállalók meglepően gyorsan tanulnak. Nem csak, hogy a második alkalomtól köszönnek a gyűrött arcomnak (csak reggel szabad menni) még a tételt is fújják. A vodka érzésem szerint nem vízes, a poharak tiszták. Felfelé kerekedik a centi, a feles néha domborodik a pohárban, a háromcent pedig olyan, mint az optimista felfogású filozófusé, félig teli. Gépek tekintetében felemás érzésem van, vannak napok, amikor kifejezetten szorzógéppé változik a két kocka (super és double dice) és ezerből könnyedén ki lehet szállni négyezernél. De többnyire mivel kis téten küldik a kollégák a sok tízesen elkövetett ötös és hatos kocka megbosszúlja magát, nagy téten már csak inkább kopog. A sarokban egy régimódi pókergép árválkodik, nagy előnye, hogy papír200ast is elfogad, ritkán csapkodják, akkor is csak a fanatikusok. A két helységet (merthogy ennyi van)  egyaránt belengi a szolíd kocsmaszag, ennek eltüntetésére az újévet új burkolattal köszöntötte az inézmény, a korábbi viaszosfal-lehányt tapéta egyveleget harmonikus és intenzív csavarlazító illatú egykor élőfa lambéria váltotta. Festhették is, mert higítót még most is érezni. Ennek következménye képpen pár napig csak kóvájogtak a törzsvendégek, pedig mindenki csak a szokásosat itta. A vendégkör igen vegyes, persze megvannak a klasszikus karakterek, a bólogatós, a vörös fejű dagadt, meg a többiek. Üdítő pillanatnak számít, amikor a helybéli romákat (gondolom felárért) beengedik, hogy a közönséget különböző eladandó semmiségekkel szórakoztassák. Olyankor megváltozik valami, a kocsma összefog és a rögtönzött termékbemutatókat együtt szurkolja végig. Állítólag a célban licitálni is lehet, de ezt sosem vártam meg. Igazi politoxikománt nem találtam, de általános a sör-unicum páros és a kevert is jól fogy. Ja, és a rádió! Igény esetén még csatornát is váltanak a helyi vállalkozók, bár a határ a kereskedelmi "mimajdtudjuk" és a "alegjobbsláger" között van a reggeli órákban, tehát hírek begyűjtésére például alkalmatlan. Általános jelenléti szám 3 és 15 fő között, attól függően milyen nap van. Hétfő és kedd erős. Szerdán valószínűleg előbb nyit a fehérvári úti piac mert már reggel komoly halszag terjeng. Másik lehetőség: olyan közel van a Feneketlen-tó, hogy a hely alját nyaldossa. Ez válasz lehetne a halszagra is, de nem az.